Dél-Korea elnöke, Jun Szukjol váratlanul hadiállapotot hirdetett, mintegy 50 év után először. A lépés hivatalos indoka a nemzeti biztonság és az észak-koreai fenyegetés volt, de a valóságban politikai kudarcok sorozata vezette erre az elnököt. A hadsereg átmenetileg átvehette az irányítást, tilalom alá helyezve a tüntetéseket és a média működését.
Az ellenzék azonnal illegálisnak és alkotmányellenesnek nyilvánította a hadiállapotot, és a parlament gyorsan megszavazta annak érvénytelenségét. A tömeges tiltakozások ellenére erőszak nem történt. Jun elnök lépése a demokrácia komoly kihívásaként értékelhető, amely az ország politikai stabilitását és a demokratikus intézmények működését veszélyeztette. A helyzet a demokrácia védelmének fontosságát emelte ki Dél-Koreában.