TranslateTribune TranslateTribune

Az Egyesült Nemzetek Szervezete teljes körű vizsgálatot sürget egy amerikai-török nő halálával kapcsolatban, aki pénteken a megszállt Ciszjordániában egy tüntetésen halt meg. A helyi média szerint Aysenur Ezgi Eygi (26) izraeli erők lövéseinek áldozata lett, miközben részt vett a heti tüntetésen a zsidó telepek terjeszkedésének megakadályozása érdekében a Nablus melletti Beita városában.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy "vizsgálja a jelentéseket, amelyek szerint egy külföldi állampolgár halt meg a területen leadott lövések következtében". Egy szemtanú a BBC World Service Newshour programjának elmondta, hogy két lövést hallott a tüntetésen.

A gyilkosság kapcsán Stéphane Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője kijelentette: "Szeretnénk látni a körülmények teljes körű vizsgálatát, és hogy az emberek felelősségre vonhatóak legyenek". Hozzátette, hogy a civileket "mindenkor védeni kell".

Az Egyesült Államok is vizsgálatot sürgetett az incidenssel kapcsolatban. Sean Savett, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője elmondta, hogy Washington "mélyen felháborodott egy amerikai állampolgár tragikus halálán". "Felvettük a kapcsolatot az izraeli kormánnyal, hogy kérjünk további információkat és vizsgálatot kérjünk az incidenssel kapcsolatban" - mondta Savett.

Ferenc pápa látogatása alatt hangsúlyozta, hogy a természeti erőforrások megfelelő elosztása szükséges a helyi közösségek jólétének érdekében. Papua Új-Guinea természeti gazdagsága, amely több nyelv és etnikum egyedülálló sokszínűségét tükrözi, növekvő kihívásokat is jelent az itt élő emberek számára, különösen a multinacionális vállalatok kiaknázási tevékenységei miatt.

A pápa felhívta a figyelmet a fenntartható fejlődés szükségességére, bemutatva, hogy a természeti javak Istentől való ajándékok, amelyeket az egész közösségnek meg kell osztania. A globális felmelegedés és a klímaváltozás komoly fenyegetést jelent az országra, amely jelentős gazdasági erőforrásokkal bír, de ugyanakkor háborúk és erőszak szintén befolyásolják a helyi kultúrák fejlődését.

A Kínai-Afrika Gazdasági és Kereskedelmi Fórum keretein belül, szeptember 6-án megrendezett VIII. Kínai-Afrika Vállalkozói Találkozón a két fél közötti szorosabb együttműködés lehetőségeit vizsgálták. A rendezvényen részt vevő közel 1000 résztvevő között szerepeltek afrikai vezetők és üzletemberek is.

A statisztikák szerint a Kína és Afrika közötti kereskedelem mára elérte a 2821 milliárd dollárt, míg Kína éves szinten 400 milliárd dollárnyi közvetlen befektetést eszközölt a kontinensen. További érdekesség, hogy Kínai vállalatok már több mint 110 ezer munkahelyet teremtettek Afrikában az elmúlt három évben. Az együttműködés kiterjed a tiszta energiára, digitális gazdaságra és más innovatív területekre is, hangsúlyozva a közös fejlődés fontosságát.

A 26 éves Amerikai-török állampolgár, Aishnur Azgi Aigi halála a Nyugati-parton történt zavargások során rengeteg felháborodást keltett. Az izraeli katonák állítólag szándékosan lőttek rá, míg a civil tüntetők a palesztinai telepek bővítése ellen demonstráltak. Az Egyesült Államok aggódik az esemény miatt, Anthony Blinken külügyminiszter "tragikusnak" nevezte a halálesetet, és sürgette a kivizsgálást.

Becslések szerint Aigi halála felveti a szakszervezetek és emberi jogi csoportok aggodalmát a katonaság működési módszerei miatt, és felhívta a figyelmet az izraeli-palesztin konfliktusra. A török külügyminisztérium is éles kritikát fogalmazott meg, míg az ENSZ átfogó nyomozást követel a történtek körülményeinek tisztázására.

Nadav Argaman, az izraeli belbiztonsági szolgálat egykori vezetője, sürgette a harcok azonnali leállítását a Gázai övezetben, hangsúlyozva, hogy Izrael nem alkalmas hosszú háborúkra. Kijelentette, hogy az emberek, akiket elraboltak, mindennél fontosabbak, és vissza kell hozni őket, még akkor is, ha fájdalmas árat kell fizetni a megállapodásért.

Argaman kritikusan beszélt Benjamin Netanjahu miniszterelnökről, szerinte a politikai hatalmának megőrzése áll a háttérben, nem Izrael biztonsága. Kiemelte, hogy a Gázában található fegyverek többsége a Hamás saját gyártása, melyeket kettős felhasználású anyagokból állítanak elő, amelyeket mezőgazdasági célokra importálnak. Argaman úgy véli, hogy a prioritás a túszok visszajuttatása és a tűzszünet elérte, miközben Izraelnek regionális és nemzetközi szövetséget kellene kialakítania Irán ellen.

Tragikus tűzeset történt a nyeri-i Hillside Endarasha Akadémián, ahol 17 diák életét vesztette, 13-an megsebesültek. A tűz a fiú kollégiumban kezdődött, és riasztó képet festett az első segítők számára, akik megpróbálták megmenteni a bent rekedt diákokat.

Wazió és más szülők panaszolták, hogy nem kaptak elegendő információt a baleset szemléltetése után, miközben a hatóságok és a tűzoltóság a fiatalok megmentésén dolgoztak. A helyszínen megjelent a megyei biztos, aki elmondta, hogy a tűz okának kiderítése érdekében nyomozás indult, miközben a közvélemény aggodalommal figyelte az eseményeket.

A tűz okozta sokk és gyász a közösséget mélyen érintette, és kérdéseket vetett fel a biztonságról és a mentési intézkedésekről az iskolákban.

Donald Trump egy sajtótájékoztatón emlékeztette a közvéleményt a nők által elkövetett szexuális zaklatás vádjaira, mindezt nyolc héttel a választások előtt. A Trump Tower lobbyjában tartott esemény során, jogi csapatának társaságában, részletesen taglalta az évekkel ezelőtt felmerült vádakat, miközben Magyarországon E. Jean Carroll ellen indított civil ügyében nemrégiben bűnösnek találták. Trump a sajtótájékoztatót kérdések nélkül zárta le, és inkább saját jogi problémáit fejtegette, kritizálva riválisát, Kamala Harrist a médiával való kommunikációs kerülése miatt.

Izrael légicsapásai során legalább 13 palesztin vesztette életét, köztük 8 menekülteknek otthont adó iskolában, Gázában. Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy a támadás egy Hamas parancsnoki központra irányult, amely az iskola területén volt. A támadás nemzetközi felháborodást váltott ki.

Egy másik incidensben egy amerikai aktivista, Ayşenur Ezgi Eygi halt meg, miután izraeli katonák lelőtték a megszállt Ciszjordániában. Eygi a palesztinok jogaiért küzdött, és a halála újabb feszültséget okozott a két fél között. A Biden-adminisztráció mélyen felháborodott az eset miatt, és vizsgálatot követelt.

A Guardian élő közvetítése nyomon követi a háború legújabb fejleményeit, beleértve az izraeli csapatok Gázában és a Ciszjordániában folytatott hadműveleteit, valamint a humanitárius helyzet romlását Gázában.

A mexikói szövetségi kormány közös műveletben letartóztatta Gildardo López Astudillo-t, "El Cabo Gil"-t, aki a Guerrero Unidos kartell egyik vezetője volt Iguala városában 2014 szeptemberében. Őt tartják az Ayotzinapa 43 eltűnt tanulója ügyének egyik fő felelősének.

López Astudillo három évvel ezelőtt a mexikói ügyészség tanúja lett az Iguala ügyben, de vallomása nem vezetett eredményre a tanulókat illetően. 2019 decemberében egy szövetségi bíró szabadon engedte, mivel állítólag kínzásoknak volt kitéve az Iguala ügyben folytatott nyomozás során. Azonban most újabb letartóztatási parancs alapján őrizetbe vették.

A szövetségi kormány szerint "El Cabo Gil"-t tegnap este tartóztatták le, és átadták a hatóságoknak. A letartóztatások nemzeti nyilvántartása szerint tegnap tartóztatták le, és jelenleg szállítás alatt áll, de a letartóztatás helyét nem közölték.

Japán a közelmúltban kifejezte aggodalmát Lai Csíng-te tajvani elnök miatt, akit a hírforrások "szívügyüknek" neveztek. A tajvani elnöki szóvivő, Kuo Ya-hui elmondta, hogy a hírek eltúlzottak, és Lai hivatalos látogatásait alapos előkészületek előzték meg. Kuo megjegyezte, hogy Lai kapcsolatai Japán politikai vezetőivel stabilak és barátiak.

A jelentés arra is utalt, hogy Lai korábbi megnyilvánulásai aggasztó hatással voltak a japán külügyi tisztviselőkre, de a hazai és külföldi média tudósításai szerint a látogatás zökkenőmentesen zajlott. A kommunikációs problémák ellenére Lai elnöksége alatt a tajvani-japán kapcsolatok folyamatosan javulnak.

Lee Jun-seokot, a dél-koreai ellenzéki párt, a People Power Party volt vezetőjét "szexuális szolgáltatásért való fizetés" vádjával jelentették fel. Lee Jun-seok viszont viszontvádként feljelentést tett a feljelentő ellen. A nyomozás eredményeként a hatóságok nem találtak bizonyítékot a vádak alátámasztására, így Lee Jun-seokot nem találták bűnösnek.

A Szaúd-Arábiai Zakat, Adó és Vámhatóság bejelentette, hogy 2024. október 6-tól módosulnak a vámügyi díjak. A legfontosabb változás, hogy a kiviteli vámügyi díjakat teljesen eltörlik, míg a behozatali díjakat új módszerrel számolják majd ki. A behozatali díj a vámbevallás feldolgozásáért 0,15%-os díjat jelent a behozott áru értékén, maximum 500 szaúdi riál, de minimum 15 riál. A 1000 riál alatti online vásárlások esetén 15 riál díjat számolnak fel.

A hatóság célja a változásokkal a kiviteli vállalkozások támogatása, a behozatali költségek csökkentése és a kereskedelem egyszerűsítése. A módosítások a kis- és középvállalkozásoknak is kedvezőek, és a szaúdi export versenyképességét is növelik. A hatóság hangsúlyozza, hogy a cél a legjobb gyakorlatok szerinti vámügyi szolgáltatások nyújtása, amelyek hozzájárulnak a logisztikai rendszer fejlesztéséhez és a Szaúd-Arábia 2030-as víziójának megvalósításához.

Mehmet Şimşek, Törökország kincstár- és pénzügyminisztere nyilatkozatot tett a Fitch minősítő cég által hozott, Törökország minősítésének emeléséről szóló döntés kapcsán. Şimşek hangsúlyozta, hogy a középtávú programjuknak köszönhetően a makrogazdasági stabilitást erősítették, és a rugalmasságot növelték, ami lehetővé tette, hogy Törökország 2024-ben a három legnagyobb minősítő ügynökségtől is minősítés-emelésben részesüljön.

A miniszter kijelentette, hogy a középtávú programjukkal a közelmúltban elért eredményeket tartósan megalapozzák, és ezáltal tovább erősítik a Törökország gazdasága iránti bizalmat. A nyilatkozatában Şimşek hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a gazdasági stabilitás és a fenntartható növekedés biztosítása mellett.

A „Közvélemény” Alapítvány (FOM) kutatása szerint a megkérdezettek 85%-a a tradicionális értékek híve. Ezek közé elsősorban a család, a gyermeknevelés, a kulturális örökség, a patriotizmus és a vallás tartozik. A válaszok azt mutatták, hogy a tradicionális értékek többek között összeegyeztethetők más vallású házassággal (64%) vagy a bejegyzett házasság nélküli életformával (54%). Azok, akik nem tanítanak gyermekeiknek dolgozni és fegyelemre nevelni, illetve nem érdeklődnek országuk történelme iránt (79% és 77%), kevésbé tartják magukat hagyománytisztelőnek.

A válaszadók többsége elítéli azokat, akik nem bíznak a hatóságokban (52%), megkérdőjelezik az idősebbek tekintélyét (60%), saját érdekeiket mások elé helyezik (65%), vagy nem tudják, mi a családjuk története (69%). A válaszadók 77%-a úgy véli, hogy környezetükben (rokonok, barátok, ismerősök) sokan ragaszkodnak a hagyományos értékekhez, míg a lakosság egészét tekintve ez az arány már csak 48%.

A kutatás 2023. augusztus 9-11. között zajlott, 1500 résztvevővel az Orosz Föderáció 53 szubjektumában.

A testtömeg-index (BMI) régóta kritika tárgyát képezi, mint a egészség pontatlan mutatója. Egy újabb mutató, a test kerekítettségi index (BRI) egyre nagyobb támogatást kap. A BRI a test kerekítettségét méri, figyelembe véve a magasságot és a derékbőséget, de nem a súlyt. Ez a mutató pontosabban tükrözi a hasi zsír mennyiségét, amely szorosan összefügg a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek kockázatával.

A BRI a BMI-hez képest jobban képes megkülönböztetni az izmos és a zsíros egyéneket, valamint figyelembe veszi az etnikai különbségeket is. A tanulmányok azt mutatják, hogy a BRI pontosabb mutatója a halálozás kockázatának, mint a BMI. A BRI-t Diana Thomas matematikus fejlesztette ki, aki a geometriai alakzatok alapján gondolkodott a test formájáról. A BRI egyre népszerűbbé válik a szakemberek körében, akik a BMI pontatlanságait már régóta kritizálják.

Dél-Korea egyre több szülője tesz le érettségi vizsgát a gyerekei helyett, hogy segítse őket az egyetemi felvételiben. Ez a jelenség a szülők aggodalmát tükrözi a versenyképes oktatási rendszerben, ahol az egyetemi felvételi döntő fontosságú a jövőbeli sikerhez. A szülők úgy érzik, hogy a saját tapasztalataik és tudásuk előnyt jelenthet a gyerekeiknek a felvételi során, és hajlandóak bármit megtenni, hogy biztosítsák a sikerüket.

A Dzsammu és Kasmírban szeptember 18-án kezdődő háromfázisú közgyűlési választásokon számos volt szeparatista vezető vagy a főárambeli politikai pártokhoz csatlakozik, vagy független jelöltség benyújtását tervezi. A második és harmadik forduló szeptember 25-én és október 1-jén lesz. A 90 helyre szóló szavazatokat október 8-án számolják meg.

Számos volt szeparatista vezető, köztük Syed Saleem Geelani, aki a Mirwaiz Umar Farooq vezette Minden Párti Hurriyat Konferencia egyik tagpártjának, a Dzsammu és Kasmír Néppártnak (JKPP) volt a vezetője, a főárambeli politikába lépett. Geelani 2015-ben lázadt Mirwaiz ellen, mert állítólag megsértette a Hurriyat alkotmányát azzal, hogy „titkos tárgyalásokat folytatott Újdelhivel”.

A választásokon részt vesznek a börtönben lévő vezetők rokonai is, mint például Aga Muntazir Mehdi, a volt Hurriyat végrehajtó tag, Aga Syed Hassan fia, aki a Budgam körzetben indul a PDP színeiben. A választásokon indul még Munir Khan, a börtönben lévő Hurriyat vezető és a Dzsammu és Kasmír Nacionalista Néppárt elnöke, Nayeem Ahmad Khan testvére is.